Kedves Mátészalkai Lakosok!

Kedves Fiatalok!

2016. június 30-án létrejött városunkban a Mátészalkai Helyi Közösség, amelynek feladata, hogy egy olyan stratégiát dolgozzon ki, amelyet közösen tervez meg Önökkel, Veletek. Fontos, hogy a stratégiában olyan lehetőségeket teremtsünk meg a kultúra és közösségfejlesztés területén, amelyek segítségével a városunkban élők jól érzik magukat. Ehhez várjuk mindenki javaslatát, hogy megtudjuk mi az, amit a leginkább fontosnak tartanak az itteniek. A stratégia lehetőségei a központi felhívás által körülhatároltak, a felhívás keretei az alábbiakban olvashatóak, illetve készítettünk egy adatlapot, amelyet várunk a palyazat3@mateszalka.hucímre. Emellett a Polgármesteri Hivatal Projektirodáján személyesen is várjuk az ötleteket.

Projekt adatlap: Csatolmány

A CLLD témakörei:

7. A: Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdasági fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is.

A támogatás keretében megvalósulhat:

·        A városi helyi akciócsoportok (HACS) fejlesztési stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódó projekt-előkészítési tevékenység.

·        Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése. Például városi könyvtárak, közösségi házakban elektronikus könyv-, zene és filmtár kialakítása és szolgáltatási kínálatának bővítése, új szolgáltatások bevezetése – pl. innovatív olvasó, illetve filmnéző és zenehallgató szoba kialakítása stb. – elsősorban, de nem kizárólagosan fiatalok, gyermekes családok, gyerekek részére.

·        Városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása, beleértve az önkormányzati, nonprofit és egyházi tulajdonú közösségi tereket is. A beavatkozás keretében a leromlott állapotú közösségi terek felújítása fog megtörténni olyan módon, hogy a lakosság különböző célcsoportjainak igényeit minél hatékonyabban tudja szolgálni. A fiataloknak például szabadidős infrastruktúra – pl.: parkour gyakorló pálya, gördeszkás, biciklis gyakorlópálya, szabadtéri, ingyenes fitness edzőpálya stb. – kiépítése, míg a családosoknak hagyományos, ugyanakkor biztonságos szolgáltatások garantálása – játszóterek stb. – míg az idősebb korosztálynak a közösségi tevékenységeket elősegítő eszközök telepítése.

·        Közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése. A helyi kultúra, hagyományok, illetve egyéb, a helyi közösség által szervezett rendezvények lebonyolítására alkalmas térrész kialakítása, fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzések támogatása.

·        A városi közösségi terek funkcióinak kialakításakor a helyi gazdaságfejlesztés szempontját is szükséges szem előtt tartani, ezért támogatott olyan terek, térrészek kialakítása, amelyek alkalmasak a helyi termékek bemutatására, innovatív formában történő értékesítésére, a helyi hagyományok, kulturális örökség részét képező, arra építő, értékeit továbbvivő helyi termékek előállításának bemutatására, oktatására (pl. kézműves alkotóházak), illetve a fiatalabb korosztály számra a kreativitást fejlesztő innovatív tevékenységek elsajátítására. Támogatható továbbá a kultúrához kapcsolódó gazdasági tevékenységekre (kulturális gazdaság) alkalmas helyszínek kialakítása, biztosítása. Az intézkedés keretében az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, valamint a helyi gazdaság közösségi megoldásait támogató beruházások végrehajtása is támogatható.

A fent felsorolt tevékenységek a lehetséges fejlesztési tevékenységek indikatív kínálatát jelentik, az egyes helyi fejlesztési stratégiák az adott város, városrész lakosainak igényeire, szükségleteire szabottan határozzák meg a tényleges fejlesztési tartalmat és valósítják meg a helyi fejlesztési programot a prioritástengely alapvető célkitűzéseivel összhangban, a CLLD alapelveknek megfelelően.

Főbb célcsoportok: közvetett célcsoport a helyi lakosság, míg közvetlen célcsoportok az érintett területek önkormányzatai, önkormányzati intézményei, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai, egyházi intézményei, civil szervezetei és lakossága által létrehozott helyi akciócsoportok (HACS - CLLD szervezetek).

Specifikus célterületek: a városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére, akár azon belül egyes városrészeire vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken.

Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására

Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek.

 

7. B: Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva

Az intézkedés a közösség által irányított helyi fejlesztések ESZA elemeit tartalmazza, amely közvetlenül kapcsolódik a prioritástengely ERFA finanszírozású intézkedéséhez. Az intézkedés kísérleti jelleggel, korlátozott számú városban valósul meg.

A támogatás keretében megvalósulhatnak:

·        helyi közösségszervezési tevékenységek;

·        helyi (városrészi, szomszédsági) identitást erősítő tevékenységek: helytörténeti, honismereti, helyi örökség programok, helyi sajátosságokra épülő hagyományok, ünnepek átadása, felelevenítése, a helytörténeti és helyismereti- a kulturális örökség részét képező tárgyi eszközök elektronikus formában történő bemutatása;

·        folyamatos, helyi (városrészi, szomszédsági) társadalmi párbeszédet fenntartó egyeztetési megoldások kialakítása és működtetése (állampolgári tanácsok, kerekasztalok stb.), kiemelten a lakótelepeken;

·        megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító megoldások kialakítása, kulturális, közösségi programok szervezése, lebonyolítása, a szabadidő-eltöltés minőségének javítása, közösségi önképzési folyamatok helyszínnel és programokkal történő támogatása (közösségi tér esetében az adott tér (intézmény) közösségi bevonásra építő irányítása, köztér esetén annak programokkal, közösségi aktivitással való megtöltését és egyben állagmegóvását is elősegítő lakossági együttműködések);

·        helyi (városrészi, szomszédsági) aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek (önkéntes tevékenységek, kulturális- és sportprogramok megszervezése, adományozói kultúra fejlesztése stb.);

·        helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése, kialakítása és elterjesztése területileg jól körülhatárolt kisközösségekben, pl.: beszerzői, termelői közösségek, helyi termékek kereskedelmének népszerűsítése;

·        helyi vállalkozások információs adatbázisainak és online elérhetőségének kialakítása, a kereskedelmi-kulturális köztéri szolgáltatások megjelenése;

·        helyi hagyományokra épülő kézműves (népi) mesterségek újratanítása a kulturális intézmények, a civil, a kézműves mesterek, vállalkozások együttműködésének keretében, szakmaismertető és bemutató programsorozatok, kiállítások, helyi tehetségek, kreatív személyek sikeres életpályák bemutatása, vándorkiállítások, a helyi identitás és kötődés erősítése érdekében;

·        „Versenyképesen a munkaerőpiacon” program elindítása: a humán erőforrás minőségének fejlesztése (növelése), a munkaerő-piacra történő bekapcsolódás eszközeivel: a helyi tudásra, hagyományokra, a civil és üzleti szereplők együttműködésére épülő, a helyi vállalkozási kultúrát fejlesztő szociális gazdaság, szolidáris gazdaság jellegű kezdeményezések;

·         közösségi terekhez kapcsolódóan a városi környezeti fenntarthatóság és környezettudatossági akciók, programok végrehajtása.

A fent felsorolt tevékenységek a lehetséges fejlesztési tevékenységek indikatív kínálatát jelentik, az egyes helyi fejlesztési stratégiák az adott város, városrész lakosainak igényeire, szükségleteire szabottan határozzák meg a tényleges fejlesztési tartalmat és valósítják meg a helyi fejlesztési programot a prioritástengely alapvető célkitűzéseivel összhangban, a CLLD alapelveknek megfelelően.

Főbb célcsoportok: az érintett területek önkormányzatai, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai és civil szervezetei és lakossága, amelyek a helyi fejlesztési stratégia összeállítására és a helyi fejlesztési program megvalósítására helyi akciócsoportokat hoznak létre.

Specifikus célterületek: a városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken.

Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására

Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek.